Előjáróban elmondhatjuk, hogy rendezvényeink sikeresek, látogatottak. Sőt, a tapasztalatok azt mutatják, hogy hírük túlhaladta falunk határait és nem csak a Fertő-part településeiről, hanem Sopronból és Kapuvárról is fogadunk vendégeket.
Munkánk eredményeként Fertőszéplak egy ősztől, tavaszig tartó, regionális kulturális rendezvénysorozat színhelye lett!
Támogatóink:
Fertőszéplak Önkormányzata
Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat
Schnell-Tel Kft
Missziósként Pápua Új-Guineában
Sopron megye sikeres politikusai
Koncert a fertőszéplaki templomban
Mit jelent az advent?
Igaz tudósítás a csángókról
Wertán Pál és együttese
Keresztényként a háborúban
Szekendy Tamás orgonaművész
Modern kertépítés
Bak Tamás és kórusa, valamint a Szent Cecília Kórus
Ősi gyökereink a legújabb kutatások fényében
)
Néhány érdekesség:
A völgyben a nyelvükben és szokásaikban is különböző pápuacsoportokat összefoglaló néven daniknak nevezik, és közöttük meglepően sok albínó akad. A Trikora-hegységből induló, később vad folyammá dagadó Baliem folyó 15-30 kilométer széles völgyében elszórtan helyezkednek el az őslakók földjei és erős lándzsakerítéssel megerősített falvai. A kerítés olyan erős és a farönkök oly szorosan állnak egymás mellett, hogy a leghevesebb támadást is biztonságosan lehessen visszaverni belülről. Erre nemegyszer szükség is volt a múltban, amikor a kannibál falvak még sűrűn látogatták egymást. Nyugat felé, a hegyeken túl még ma is a fák tetején építkeznek a pápuák.
A dani falu kör alapú kunyhóiban: a honayokban a férfiak és a nők külön alszanak, a konyhának használt viskó egy részét pedig a disznóknak kerítik el. Az előbbi elkülönülés magyarázata: a gyerekszülést követő második évig (de akár öt évig is a nemi érintkezés tabunak számít a pápua asszonyok számára, hogy a sokáig anyatejen nevelkedő lurkók szép, megtermett pápuává fejlődjenek. Minthogy estére alaposan leesik a hőmérséklet, a honayokban állandóan ég a tűz, s hatalmas a füst. Ez annyira beleivódik a bennszülöttek bőrébe, hogy a pápuák jelenléte már messziről érezhető az erős füstszagtól. Sőt, a haláluk után múmiának kiszárított testeket külsőleg már nem is kell kezelni!
A férfiak viselete a szemérmüket rejtő-védő vékony, lopótökhöz hasonlító koteka nevű pénisztartóból, színes paradicsommadár-tollakból, hajhálóból és kagylónyakláncokból áll. A hetvenes években az indonéz hadsereg azt a feladatot kapta, hogy a Koteka-hadművelet fedőnevű akció keretében lássák el rövidnadrággal és női ruhákkal a danik népét. Az akció végeredménye az lett, hogy a férfiak a fejükön kezdték el hordani a rövidnadrágokat, a nők pedig batyukat készítettek a ruháikból.
Az esernyő öltöztet
A danik gyakran kenik be magukat disznózsírral az éjszaka hidege ellen, de a hajukra is jut belőle bőven, ha ki akarják csinosítani magukat. Eszközeik közül egy zöldes árnyalatú kőzetből készült kőbaltát tartanak a legtöbbre, de hordanak magukkal nyilakat és hosszú lándzsákat, sőt, újabban esernyőt is. Rejtély, hogy ez utóbbit mire használják, mert ha esni kezd, futni kezdenek, mint a veszedelem, kezükben a csukott ernyővel. A meztelen felsőtestű nők fűszoknyát vagy spárgaszoknyát hordanak, homlokukon átvetve pedig - szintén spárgából készült - hálós batyu lóg a hátukra, édesburgonyát, gyümölcsöt, malacot vagy egy gyermeket szállítva benne.
A danik fő tápláléka az édesburgonya. Ennek legalább hetven fajtája és több neve (patatas, ubi, mbi, betatas, erom, supuru) ismeretes a völgyben. Disznóhúst csak ünnepi alkalmakkor fogyasztanak. Magát az állatot oly nagy becsben tartják arrafelé, hogy az édesanyák gyakran együtt etetik tejükkel gyermeküket és a szopósmalacot. A disznó egyszersmind a gazdagság fokmérője: például egy asszony öt disznóba kerül.
Ritkán marha- vagy kutyahúst is árulnak a Baliem-völgy központjának, Wamenának a piacán. E lapos, merőleges utcákkal szabdalt indonéz település egyébként a danik fő találkozóhelye. A völgy távoli sarkaiból is látni ott pápuákat édesburgonyával, banánnal, különféle zöldségekkel, hallal, tűzifával és ékszerekkel megrakodva.
Napjaink "Pápua-földje" egy kissé tarka képet mutat.
Az ősi kultúra és az ősi szokások egyre inkább háttérbe szorulnak. Az őserdei falvakból egyre több fiatal tanul tovább és a városokban kezd új életet. Az őserdei falvakban sem általános már a hagyományos viselet.
De az ősök szellemei még mindig ott suhannak a falvak "Szellemházaiban" és paradicsommadarak az őserdő mélyén élő kőkorszaki népekről énekelnek...
)
Témája: Sopron megye sikeres politikusairól itthon és az emigrációban.
Ez a rendezvény több szempontból is nagy jelentőségű a faluközösségünk szempontjából. Egyrészt az előadó személye miatt, hisz a BAA olyan európai szinten ismert szervezet, melynek elnökének vendégül látása illetve az Ő általa rólunk elviendő jó hír, megbecsülést szerez közösségünknek.
De ami igazán különlegessé teszi ezt a rendezvényt az a tény, hogy első alkalommal fogott össze közös cél megvalósítása érdekében három, a faluban működő civil szervezet, az Őszirózsa Nyugdíjas Klub, a Fertőszéplaki Polgári Kör és a Fertőszéplaki Községszépítő Egyesület - ezzel megkezdve a közösségépítés szép feladatát.
Előadásában képet kaphattunk a II. világháború utáni Magyarország életéről. A szemtanúként mesélte el a kommunista párt választási csalás útján történt hatalomátvételét, a többpártrendszer felszámolását, a demokratikus ellenzék képviselőinek üldözését.
Mesélt a Szabad Európa rádió működéséről, az emigrációban töltött évekről, a volt képviselőkről.
Előadása végén levonhattuk a tanulságot: A hazaszeretetnek nem lehet határt szabni! Felépíthetik a vasfüggönyöket, lerakhatják az aknazárakat. Hadihajókkal őrizhetik a tengereket, hadirepülőkkel, rakétákkal körülcirkálhatják a légteret. A despoták meghalnak vagy felakasztják őket, az izmusok széthullanak, de a hazaszeretet diadalmaskodik!
)
A koncert után jó hangulatú fogadás adtunk a vendégek tiszteletére ahol még közös énekléssel is megpróbálkoztunk...
)
Előadása csodálatos lelki indítatást adott a karácsonyi felkészüléshez.
A Biblia nagyon pontos: Nem "pusztába kiáltó" hangról beszél, hanem "pusztában kiáltó"-ról! Nem valahonnan kívülről kiabál valaki az üres, süket pusztába, hanem a kiáltó maga is benne van a kiüresedett, kopár életek sivár pusztaságában! Nem mennydörgő, kioktató üzenetet kapunk, hanem a kedélytelen, hideg világban vergődő hívő ember számára szól a karácsonyt előkészítő üzenet: Ne dőlj be a szlogennek, hogy az élet unalmas, egyhangú, szürke, hanem te légy az apró, színes pötty, aki színesebbé teszi a környezet életét. Tedd szebbé magad körül mások életét!
)
Előadásában, helyenként a szépirodalmi stílus élményszerűségével tárja elénk a csángók életének rétegeit. Hiteles képet kaptunk mindennapi életükről, iszonyúan nehéz sorsukról, nyelvük archaikus és tájnyelvi szépségeiről, az ellenük elkövetett erőszakos nyelvváltás módszereiről, hitéletükről, népénekeikről, hitbuzgó vallásgyakorlásukról. Jáki Sándor Teodóz igazi kincsre lelt: az Erdélyi Zsuzsa által Nógrádban gyűjtött Aranymiatyánk énekelt csángó-változatára. Bálint Sándor hangsúlyozza: az Aranymiatyánk "asszonynépünknek máig egyik legkedvesebb elmélkedő imádsága". Igazi gyémántlelet az Aranymiatyánk, a megélt katolikum közös remekműve. (A "miatyánk" "imádságot", az "arany" értékességet jelöl.) Teodóz atya tanulságokat, intelmeket is összegez: a csángókat buzgó római katolikus hitük őrizte meg magyarnak. Mindenkinek, aki az ügyükkel foglalkozik, tudnia kell: a csángók katolikus hitük alapján ragaszkodnak magyarságukhoz is. Örvendetes, hogy időközben megszületett az Európa Tanács határozata: "a csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára." Teodóz atya tudósításai bizonyítják: hogyan él a moldvai magyarok hitében, nyelvében és szívében a nemzet. Jáki Sándor Teodóz atya méltó örököse Domokos Pál Péternek. Az európai szellemi-lelki régióba álmodja Erdélyt és Csángóföldet is, ahol a legismertebb csángó költő, Lakatos Demeter szavával szólva: a nap nem lenyugszik, hanem "leszentül". Könyve az ügyhöz méltó figyelmet és elismerést érdemel. A moldvai csángómagyarok apostolaként "a világ legelhagyatottabb kisebbségéért" végez áldozatos munkát, azokért, akikért Duma-István András klézsei csángó költő így fohászkodik: "Ha nem tü, Kárpátok, keté szakagyatok, / Münköt Moldovába veszni ne hagyatok!"
)
A szövegíró Tűz Tamás. Ez nem írói álnév, valóban így hívják. Jezsuita atya, Kanadában él, Torontóban. 1984-ben írta meg a " darabot ". Talán érdemes tudni, hogy bár szokatlan módon, de nagy örömünkre szonett szerkezetben készült a mű. Helyenként archaikus kifejezései, szokatlan gondolatai más mélységeket nyitnak meg, mint az eddig ismert írott Keresztutak.A szonett szerkezet lehetővé teszi, hogy egy-egy szonett eleje leírja az aktuális állomást, majd a második részben a
"A szándék minden dolognak az indítéka, lényege. Azt, aki igaz szándékkal teszi tettét, szólja szavát, nyomon követi a boldogság, mint árnyéka a lépkedőt. "O megsértett, o megbántott, o megütött, o megrabolt." Aki folyton ezen töpreng, abban örök a gyűlölet. "O megsértett, o megbántott, o megütött, o megrabolt." Akit e gondolat nem bánt, abban kihuny a gyűlölet. Mert gyűlöletet sohasem szüntet meg másik gyűlölet. Örök törvény: ha nem gyűlölsz, úgy szűnik meg a gyűlölet. Haragot szül a győzelem, a legyőzött bánatban él."
)
"A barokk kortól a romantikáig"
Georg Muffat: Toccata Tercia
Bach: C-dur Preludium és fuga
Liszt: Tu es Petrus
Liszt: Angelus
Liszt: Consolation No. 4.
C. Franck: Sortie F-dur
C. Franck: Sortie D-dur
Bach: C-moll Ricercar ( 3 szólamú )
Bach: C-dur fuga
)